Dunaföldvár

Dunaföldvár város a Duna jobb partján, Tolna-megye legészakibb csücskében terül el. A város fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont az ország közepén. A település földrajzi helyzetének, domborzati viszonyainak köszönhetően az őskortól kezdve lakott vidék.

A vaskorszak idején nagy számban éltek ezen a területen kelták A rómaiak a Duna jobb partján építették ki határvédelmi rendszerüket, a limest, melynek a Földvár területén található akkori kelta település, Annamatia is tagja volt. Ezenkívül a mai városon vezetett át az Óbuda (Aqinqum) – Eszék (Mursa) közötti hadi – és kereskedelmi út. Később a frankok foglalták el a területet, s mivel a korábbi időkből maradtak itt földsáncok, várak – elnevezték Zemognynak, mely Földtűzhelynek, Földvárnak felel meg – innen a város neve. A honfoglalás utáni fejlődését nagyban segítette, hogy 1131-ben II. Béla bencés monostort, apátságot alapított, melyet Szent Péter tiszteletére szenteltek fel. A XIV-XV. századtól már, mint mezőváros fordul elő egyes oklevelekben. Jelentős volt a vízi út, és a révátkelő is jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után Földváron fogadta Buda város tanácsát, hogy tőlük a város kulcsait átvegye. A török uralom idején Jur Hisszari volt a település neve.

A város híres Csonka-tornyának keletkezéséről szintén hiányoznak a megbízható adatok. Korábban a IV. Béla király idején emelt lakótornyok egyikének vélték, de a régészeti kutatás azt mutatta, hogy az 1530-as évekből vagy csak kissé korábbról való. Miután a törökök elfoglalták a vidéket, erődítményt, sáncokat építettek itt, amihez a monostor és díszes templomának faragott köveit is felhasználták, és a vár körül település alakult ki. Így látta ezt Evlija Cselebi török utazó is, akinek 1663-ban készült leírását ismerjük. A várost és a Várat 1529-től birtokolták a törökök, uralmuk alól 1686 szeptemberében szabadult föl a város. A kipusztult települést a török kiűzése után magyarokkal, németekkel, tótokkal, és szászokkal telepítette be báró Mednyánszky László. Földvár a Rákóczi szabadságharcban nagy szerepet játszott, 1705 – 1710-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Vak Bottyán és kurucai állomásoztak a Várban. 1703-ban Földvárt I. Lipót császár újra városi rangra emelte. Mária Terézia 1775-ben adott engedélyt egy országos, és minden héten heti vásár tartására. Az 1832-es oklevelek alapján, adatok tanúsága szerint a város sóhivatallal, postahivatallal, patikával, sörfőzdével, két révvel, közkórházzal, negyven dunai malommal, téglát és cserépzsindelyt égető kemencével rendelkezik. Dunaföldvár lakóinak nagyobb része gabonát, kendert, szőlőt termelt. A városnak ekkor 349 iparosa volt, orvosai száma négy, a közigazgatás magas szintű.

A szabadságharc utáni önkényuralomban 1858-ban tűzvész pusztította el a város egynegyedét. Az ipar céhes keretek között tovább virágzott. A dunaföldvári Duna-hidat 1928-30 között építették. 1944-ben az itt tartózkodó német katonák földobbantották, az újjáépített híd 1951-ben került átadásra. 1910-től a település járási székhely szerepét töltötte be, de a II. világháború után a jelentősebb intézményeket elvitték Földvárról, városi rangját is elveszítette, melyet 1989-ben kapott vissza újra.

A város lélekszáma jelenleg kb. 8500 fő. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát,15,7% nem nyilatkozott. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,1%, református 5,4%, evangélikus 1,4%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 21,6%, 27,7% nem nyilatkozott.

Intézmények:

Polgármesteri Hivatal,

Dunaföldvár Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár

Dunaföldvári Eszterlánc Óvoda, Bölcsőde és Konyha

Dunaföldvár Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Alapszolgáltatási

Központ

Beszédes József Általános Iskola

Magyar László Gimnázium

Napsugár Idősek Otthona

Turisztikai vonzerőt jelent a Duna-vízi sportokkal, motorcsónakázással-, a Duna-parton árnyas, vadregényes park játszótérrel, szabadtéri sporteszközökkel, sport parkkal, teniszpályával, és gyönyörű parti sétánnyal. A hangulatos Duna-parton a Stefánia állóhajó és két kiváló vendéglátóhely is várja a kirándulókat. Egyedi látványosság Dunaföldváron a Dunát övező löszpart. A Solti-Kisduna romantikus, vadregényes terület, rendkívül jó horgászhely, a Felső-tó közel 200 hektáros, természetvédelmi terület, rendkívül gazdag madárvilággal. A térség természeti adottságai kedveznek a vadászturizmusnak is. Egész évben nyitva tartó felújított fedett gyógyfürdő várja a gyógyulni vágyókat, melynek vize 38 fokos, ásványi sókban és szénsavban gazdag. Nyáron a szabadtéri strand nyújthat felüdülést feszített víztükrű uszodával, gyerekmedencével. A város elsőszámú turisztikai célpontja a Dunaföldvári Vár. Az igényesen felújított várudvaron található a Csonka-vagy Török torony tartalmas kiállításokkal és lélegzetelállító panorámával. A Fafaragó galéria népművészeti, népi iparművészeti kiállításokkal és Magyar László Afrika-kutató emlékkiállítással. Az Ispánház galéria képzőművészeti kiállításokkal. A Várudvaron látható Magyar László egész alakos szobra is, valamint étterem is várja a kirándulókat. Egy kellemes városi séta során megtekinthető a Tájház, a Nepomuki Szt. János-kápolna Udvardi Erzsébet gyönyörű ikonjával, a kívülről már felújított Szerb templom, a Barátok temploma és a volt Ferences kolostor, ma gimnázium épülete, a barokk Szentháromság-szobor, az 1920-ban épült szépen felújított városháza, a neoromán stílusban épült református templom. Egyedi látványosság a Rókus pincesor a Szt. Rókus-kápolnával. Érdemes még felkaptatni a Kálváriára, ahonnét pazar kilátás nyílik a városra és a környékre.

Jelentősebb rendezvények: Május 1. Majális – Duna-part Június: Múzeumok éjszakája – Dunaföldvári Vár Július: Földvári Nyári Eték szabadtéri színházi, tánc és koncert sorozat – Dunaföldvári Vár Augusztus 20. Szent István Napi Halászlé Fesztivál – Duna-part Szeptember utolsó hétvégéje: Szüreti Fesztivál – Piac és Rendezvény tér November: Márton nap – Rókus pincék December: Földvári Advent.

Országos hírű a Dunaföldvári állat- és kirakodóvásár minden hónap harmadik vasárnapján

Van a városnak egy török korból származó legendája, a Fekete kötény legendája, mely arról szól, hogy miért fekete a földvári népviseletben a kötény. Ezt a legendát a földvári tanítónő és írónő, Berze-Nagy Ilona (az ő nevét viseli könyvtárunk) írta le, „Lábuk nyomát elmossa a víz” című ifjúsági regényében. A legendából nagy sikerű, emlékezetes előadást készített Mátkatánc címmel a helyi Ördögszekér néptáncegyüttes a Földvári Nyári Esték keretében.

A legenda felhasználásával egy kalandjáték is készült Hőspróba címmel, melyet a Dunaföldvári Várban lehet kipróbálni.

A helyi iparral kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • A helyi ipar számára a településen az Ipari Parkban és annak második ütemében kialakított zöldmezős beruházásra alkalmas területein van lehetőség. Az elkészült rendezési tervben az Ipari Park további bővítésére is lehetőség nyílik.
  • Javítani kell az ipari és lakópark területén az infrastruktúrát, a parkolási lehetőségeket, a zöldterületek gondozottságát.
  • Népszerűsíteni kell, illetve vonzóvá kell tenni az Ipari Park lehetőségeit. A népszerűsítést elsősorban hirdetéssel, valamint a honlapon kell megvalósítani.
  • Napelem park létesítésével ki kell váltani az önkormányzati intézmények energiafogyasztását, ezzel megvalósíthatóvá válik helyi elektromos busz üzemeltetése.

A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  • Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani az azt igénylő helyi vállalkozásoknak.
  • Lehetőség szerint „Inkubátorházat” létesít kezdő vállalkozások támogatására.

A mezőgazdaság jelentős szereppel bír a település lakóinak életében. A gazdálkodás feltételeinek javítása érdekében az alábbi elképzelések megvalósítására kell törekedni:

  • Folyamatosan karban kell tartani a mezőgazdasági földutakat, pályázatok segítségével növelni szükséges a burkolt útfelületeket.
  • A bevezetett mezei őrszolgálatot mindaddig fenn kell tartani, amíg a külterületek közbiztonsága azt megköveteli.

Dunaföldvár jelentős átmenő forgalma miatt erős kereskedelemmel rendelkezik. A környező településekről is sokan járnak Dunaföldvárra vásárolni. A gazdasági program időszakában szorgalmazni kell:

  1. Parkolási lehetőségek növelését
  2. A Vásár területén megkezdett infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését
  3. Az üzletek környezetében lévő közterületek szépítését

Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  1. Fejleszteni kell a település turisztikai arculatát. Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, vonzerőt jelentenek. Különösen fontos a Vár idegenforgalmi hasznosításának, önfenntartó működtetésének megvalósítása.
  2. A szakiskolai oktatás fejlesztése érdekében a zeneiskola áthelyezéséhez át kell alakítani a Templom utca 32. szám alatti ingatlant.
  3. Kemping és gyerektábor felújítása
  4. A helyi idegenforgalmi, illetve kereskedelmi egységeket is fel kell venni a Vállalkozói térképre. (Ez hozzájárul ismertségük növeléséhez.)
  5. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából kiemelt közterületeken megfelelő útbaigazító és ismertető táblák mellett kerékpáros pihenőhelyeket kell kialakítani. (Kossuth tér, autóbusz pályaudvar, Duna-part)

Egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések:

  1. Támogatni kell az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, biztosítani kell azt, hogy a rendezvények időpontja, programja a megyei kiadványokban, programfüzetekben megjelenjen, a honlapra felkerüljön, országos turisztikai kiadványokban szerepeljen.
  2. Fel kell tüntetni az Önkormányzat honlapján a turisztikai lehetőségeket, megjelenési lehetőséget kell biztosítani az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások számára.

Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy

  1. az Önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható,
  2. ingyenes, közterületi internet hozzáférés biztosítva van a lakosság széles köre számára a Duna-parton, bővítését tervezzük a Kossuth téren és az autóbusz pályaudvaron
  3. Biztosított a lakosság tájékoztatása az élő adásban történő testületi ülések közvetítésével ,,közösségi oldalon” is

A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat, mivel a munkanélküliségi ráta 2019. novemberi adatok alapján 3,76 % volt Dunaföldváron.

A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:

  1. a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat,
  2. segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen,
  3. beszerzéseinél kiemelten figyel a helyi vállalkozók ajánlataira,
  4. a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával,
  5. aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,
  6. rendszeresen együttműködik a járási hivatal munkaügyi feladatokat ellátó szervével.
  7. kiemelten támogatja a csökkent munkaképességű polgárainak munkába állását

A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkaviszonynak minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.

A város adóerőképességének növekedésével csökken a közfoglalkoztatottak igénybevehető létszáma.

A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat

  1. folytatja korábban bevált gyakorlatát
  2. amíg lehet kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit,
  3. a segélyezési politikájának átgondolásával is ösztönzi a munkanélküliek visszatérését a munka világába.