Tolnanémedi

Tolnanémedi a Kelet-Dunántúl közepén két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna megye találkozásánál, a Sió és a Kapos völgyében található. Északkeleten Simontornyával, délnyugaton Pincehellyel, délkeleten Kisszékellyel és Nagyszékellyel, nyugaton-északnyugaton Ozorával határos. Budapesttől dél-nyugatra, a Duna-hídtól mintegy 50 km-re nyugatra, a Balatontól szintén mintegy 40 km-re keletre található. A közeli városok (Simontornya 7 km) és Tamási (18 km); Szekszárd 60 km-re, Siófok 40 km-re van. A falut átszeli a 61. számú út, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal.

A bronzkorból származó 138 darabos kincslelet a régészek körében világszerte ismert hellyé tette a községet. A leletet 3400 évesre becsülik.

Az evangélikusok és a reformátusok a 18. század végén alapítottak iskolát, a katolikusok Pincehely filiájaként gyakorolhatták vallásukat.

A 19. században alakult ki a település mai szerkezete.

Jelentős esemény volt a falu életében a vasút építése (1879), melyhez 1913-ban állomás is létesült. 1898–1904 között a pincehely-simontornyai közút építése érintette előnyösen a községet. A fejlődésnek indult településen 1910-től új iskolák épültek és ipari létesítmények is megtelepedtek. Malom létesült (1912), majd téglagyár és kendergyár kezdett termelni (1922). A villamosítás már 1942-ben elkezdődött.

A második világháború emberáldozatban, anyagilag és erkölcsileg meggyötörte a falu lakosságát. 1945 után a földosztás adott új reményt a lakosságnak, a felrobbantott híd újjáépítése is segítette a települést. de a Rákosi-korszak embertelen politikája kiábrándulást hozott.

A mezőgazdaság az 1960-as évektől folyamatos fejlődésnek indult, új házsorok épültek. A közműhálózat kiépített a községben, telefon, gáz, vezetékes víz van.

Látnivalók:

– Nebojsza bronzkori földvár A falutól D-re 1 km-re, a Kapos jobb partján, É-D-i irányú dombvonulat fut, melynek legmagasabb pontján egy bronzkori földvár maradványai találhatóak. Már a II. katonai felmérésen is fel volt tüntetve, Póganvár hegy (Pogányvár hegy) néven. Rómer Flóris Gyánti puszta néven írt az „őskori megerősített telep”-ről. Wosinsky Mór is Gyánthoz kötötte a földvárat: gyánti földerődítményként említve. Népi elnevezése Nebojsza/Nyebojsza. Jelentése: Ne félj! Valószínűleg a közép korban és a török időkben is mentsvárként használhatták, vagy a görbői szlávok vagy a pincehelyi rácok adhatták ezt a nevet.

– Sió Kapos összefolyása („Pöcök”) Pista bácsi horgász tava

– A Tolnai-hegyhát lankái, a kiterjedt, vadban gazdag erdőségek, a Kapos és a Sió völgye nagyon szép látvány.

– A faluban 3 templom -református, evangélikus és katolikus- található. A református templom műemlék jellegű, késő klasszicista stílusban épült a 19. század közepén.